Egy estére Székesfehérvár a fővárosba költözik: az Alba Regia Táncegyüttes 2026. november 8-án, kedden 19 órakor Budapesten, a Hagyományok Házában adja elő a Mozdulatlan legendák című előadását. A népszerű produkció hat korszakon és hat híres köztéri szobron keresztül mutatja be a város történetét a reneszánsztól egészen napjainkig. 

Mit mesélnének Székesfehérvár szobrai, ha megelevenednének? Milyen történeteket őriznek a város terein, utcáin álló alakok? Milyen zenék, táncok, közösségek és emberi sorsok rejtőznek mögöttük? A Mozdulatlan legendák a város ismert szobrait „kelti életre” közel 70 percben tánccal, zenével és látvánnyal, megszólítva ezzel a néptáncosokat, a néptáncot kedvelő közönséget, a budapesti vendégeket, a fehérvári rajongókat, támogatókat, a történelemmel ismerkedő fiatalokat, valamint a múltat közelről ismerő generációkat. Évszázadokról, emberekről, közösségekről, a helyiek kultúrájáról szól, és arról az örökségről, amely akkor marad igazán élő, ha minden generáció újra megtalálja benne a saját történetét.

Az előadás segít abban, hogy más szemmel nézzünk a köztéri alkotásokra, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk. A tánc, a zene és a történetmesélés együtt mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze az európai tánctörténet és a magyar néptánchagyomány Szent István korától a jelenig. Megmutatja, hogyan lehet a hagyományhoz mai módon közelíteni. A néptánc itt nem pusztán megőrzött örökség, hanem olyan színpadi nyelv, amelyen egy város több évszázados története is elmesélhető.

A színpadon Szent István szobra moldvai táncokra mozdul meg, Mátyás király és Mujkó reneszánsz stílusban. Wathay Ferencet és Varkocs Györgyöt hajdú táncok, eszközös és fegyvertáncok, valamint balkáni lánckard táncok idézik meg. Petőfi alakját a romantika hangulata kíséri, az I. világháborús emlékművek pedig a magyar férfitáncok erején keresztül szólalnak meg. A záró részben a Székesfehérvár kedvelt alakja, „Kati néni”, az ország utolsó fertályos asszonya tolja be kocsiját, miközben Mezőföld falvainak, valamint a helyi sváb, rác és cigány közösségek táncai is megjelennek.

A koreográfiákat Horváth Csaba, Gőbölös Gábor, Kulcsár Imre, Majoros Andor, Majoros Róbert, Molnár Gábor és Sáfrán Balázs készítették. A zenét Szirtes Edina „Mókus” és Cserta Balázs jegyzi. Az előadás rendezője Majoros Róbert, munkáját Majorosné Szabó Veronika, Molnár Gábor és Tombor Bea segítették. 

Az Alba Regia Táncegyesület saját finanszírozásban vállalta a Hagyományok Házában történő bemutatkozást, mert fontosnak tartja, hogy a produkció és az általa képviselt fehérvári kulturális örökség a fővárosi közönséghez is eljusson. Jegyek a Hagyományok Háza jegyértékesítő felületén, a https://hagyomanyokhaza.jegy.hu weboldalon vásárolhatók.