2020. november 6.
„Éljed te is jó kedvedből...!”
Magyarpalatka hangszeres és énekes népzenéjét választották a szervezők annak a szakmai hétvégének témájául, melyet a Csoóri Sándor Program segítségével közösen valósított meg a Fejér Megyei Művelődési Központ és az Alba Regia Táncegyesület, 2020. október 24-25-én.
A négy szekcióban zajló képzésre 40 fő jelentkezett a Dunántúl több megyéjéből; népdalénekesek és vonós hangszeresek (hegedű, brácsa, bőgő) vettek részt a két napos programon a székesfehérvári Táncház épületében.
Magyarpalatka az erdélyi Mezőség közepén fekszik, hosszú időn át a belső-mezőségi terület legfoglalkoztatottabb zenészközpontja volt. Néptánc és népzenei kincseinek gazdagsága és sokszínűsége okán a kezdetektől a táncház és népzenei mozgalom egyik legkedveltebb tájegysége.
A palatkai zenész cigányok az ún. erdélyi magyar cigányokhoz tartoznak, még az 1950-es évek első felében is – egyidejűleg- öt bandát is ki tudtak állítani. Az 1990-es évek elején még kb. húszan muzsikáltak aktívan, ebből két-három banda telt ki, felállásuk folyamatosan változott. Mivel ugyanazt a zenei nyelvet beszélték, a tagok felcserélése nem jelentett problémát. Alapvetően mindannyian rokonságban állnak egymással, de három zenészcsalád különíthető el: a Kodoba, a Mácsingó és a Radák család, szerencsére a leszármazottak között még ma is vannak aktívan muzsikáló családtagok.
E gazdag zenei világnak egy-egy szeletével ismerkedtek a Táncházban összegyűlt muzsikusok, 4 csoportban, kiváló oktatók segítségével.
A hegedűsökkel Salamon Beáta népzenész-népzenepedagógus, a Méta zenekar és a Méta népzeneitábor alapítója foglalkozott, apalatkai táncrend dallamai közül sűrű csárdás, szökős, lassú cigánytánc és korcsos dallamokkal ismerkedtek.
A brácsások Kerékgyártó Gergely népzenész-népzenepedagógus, a bőgősök Bartók József – a Csík zenekar bőgőse – segítségével a palatkai muzsikára jellemző kíséret és vonások rejtelmeivel és sajátosságaival foglalkoztak, a két nap folyamán az igazi jó hangulat az „összejátszásokon” kerekedett, amikor az összes muzsikus együtt húzta a tanult dallamokat az oktatók segítségével.
Gyakorta csatlakoztak a vonósokhoz az énekesek is, az ő tanáruk a szakmai hétvégén Juhász Rékavolt, aki maga is népdalénekes, s a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen oktat népdalénekeseket.
Nemcsak magyarpalatkai, hanem további három mezőségi település; Visa, Feketelak, Melegföldvár dalaival is megismertette a résztevevőket. Stílusban, nehézségben és tánctempóban is széles palettát felölelt a választott anyag, összesen közel húsz népdalt sajátítottak el népdalénekeseink, továbbá foglalkoztak az előadásmódok közti különbségekkel, a műzenei hatások miatt szükséges kritikai szemlélettel is.
A hétvégén összegyűlt muzsikusok és énekesek közül sokan már régi barátokként köszöntötték egymást, korábban nyári népzenei táborokban, különböző kurzusokon, táncházakban ismerkedtek együtt a magyar népzenével. Szép számmal voltak jelen székesfehérvári népzenészek és népdalénekesek, valamint a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola népzenész hallgatói is.
Egy ilyen szakmai hétvége rengeteg lehetőséget ad az egyes tájegységek muzsikájának megismeréséhez, az oktatók segítségével képesek lesznek zenészeink arra, hogy stílusosan, az adott zenei anyagokra jellemző sajátosságokkal tolmácsolják a magyar népzenei kincseinket. Gyűjtések, archív felvételek, népdalok lejegyzett szövegei és kották is segítik a tanulást.
A hétvégi kurzus résztvevői a továbbképzés végén arról nyilatkoztak, nagy szükség van az ilyen jellegű alkalmakra, köszönjük szépen a Csoóri Sándor Program támogatását, mely lehetővé tette a hétvége lebonyolítását.
Dr. Major Lászlóné